• вентиляции Днепропетровск
  • автономное отопление Днепропетровск
  • монтаж кондиционера Днепропетровск
  • отделочные работы Днепропетровск
  • металлоконструкции Днепропетровск
  • Vásárlási útmutató

    A technika és a tradíció találkozása - avagy technokrata hagyományőrzés

    Ebben a fejezetben a reflexíjakról ejtenék néhány szót.

    Ezek az íjak kivétel nélkül középlövőek. Mint maga a kifejezés is mutatja, a kilőtt nyílvessző a hossztengelyhez mérten középen (vagy majdnem középen) hagyja el az íjat.
    Ehhez szükséges volt anno egy olyan középrész kialakítása, amely ún. ablakkal van ellátva - azaz megfelelő bevágást ejtettek az anyagban, hogy a nyílvessző útja egyenesebb legyen.
    Az ablak alatt található a markolat. Típustól, gyártótól függően kényelmesebb, egyéb anyaggal bevont fajtákkal találkozhatunk, de mindenképp valamilyen módon a tenyérbe kényelmesen beleillő, a lövési pontosságot nagyban befolyásoló formáról beszélhetünk minden esetben.
    Az alsó és a felső íjkarok lehetnek közvetlenül az íj középrészének részei, de nemritkán szétszerelhetőek (take down).
    Az íjhoz használt nyílvesszők anyagai igen sokrétűek : használhatunk fa nyílvesszőt természetes tollazással, alu-, alu/carbon- illetve carbon nyílvesszőket plasztik tollakkal.

    A reflexíjak csoportjában két nagy fejezetet különítenék el : az egyik az olipiai reflexíj, a másik a vadászreflexíj.

    Az olimpiai reflexíj - mint azt az elnevezése is mutatja - az olipiai íjászat, másnéven a pályaíjászat kelléke.
    Alapvető jellemzője, hogy az az íj többnyire szétszerelhető (take down), azaz a két íjkar csavarok segítségével van a középrészhez rögzítve. A középrész itt többnyire fémből, vagy fémötvözetből készül, jóval hosszabb kivitelben, mint a vadászreflexeknél. Szerelhető rá kifutó, irányzék, berger (rugós oldaltámasz), valamint stabilizátorok.
    A karok anyaga nehezen behatárolható.
    Az "alap" fa-üvegszál laminációtól a carbon-erősítéses műgyantán át a legmodernebb "high-tech" anyagokig minden megtalálható a gyártók palettáján.
    A markolat itt többnyire nem a legkényelmesebb első tapintásra, viszont a lövésnél a megfelelő kéztartást fölvéve már megmutatkozik a valódi funkciója : szinte kivétel nélkül a tenyérpárnába nagyszerűen illeszkedő, lövési pontosságot nagyban elősegítő formával találkozunk.
    Szintén érdemesebb kezdőként egy nyugodtabb, "megbocsájtóbb" íjat választanunk, a modernebb, gyorsabb - nemritkán agresszívebb eszközök - sok kellemetlenséget okozhatnak használójuknak.

    A vadászreflexíj felépítését tekintve előbbi "testvérétől" első találkozásra annyiban különbözik, hogy a középrésze fából van, illetve jóval kisebb a mérete felajzott állapotban.
    Ennél a típusnál a középrész leggyakrabban egyben van a karokkal. A középrészhez csak ritkábban csatlakoztatható berger, kifutóként is csak az egyszerűbb változatok az elterjetebbek. Irányzék helyett itt inkább tárat szerelünk az íjra, viszont a stabilizátor felhelyezési lehetősége biztosított.
    Az íjkarok itt lényegesebben egyszerűbb anyagokból készülnek, mint olimpiai fajtáké, de a szokásos lamináció itt is minden típusnál megtalálható.
    Méretét és formáját tekintve - nevéhez méltóan - a vadászathoz tervezték, de természetesen nem csak ott használható.
    Az erdőben való közlekedéskor a nagy eszközök akadályt jelenthetnek, a cserjés-bokros területeken pedig egyszerűen teher a viselésük. Ezért alakították ki a kisebb, "testhezállóbb" méreteket.
    A markolat külömbsége szintén észrevehető, itt már első fogásra a tenyérbe simul az íj.
    Kezdetekhez mindenképp egy gyengébb erejű íjat válasszunk, ne tegyük ki magunkat fölösleges erőlködésnek, mert annak a lőtechnikánk látja kárát előbb-utóbb.

    Tehát a reflexíjak mindegyike tökéletesen alkalmas arra, hogy az íjász a lehető legpontosabb lövést adja le oly módon, hogy a modern kor technikai vívmányait nem a legteljesebb mértékben használja ki.
    Ezen íjaknál már az eszköz korszerű, kényelmelmesebb használatot tesz lehetővé, viszont még nagy szükség van a felhasználó fizikai erőnlétére, mentális képességeire, ösztöneire, egyszóval mindarra a tapasztalatra, amire egy íjásznak az ősidőktől fogva szüksége van.

    Ezért - bár a technikát és a tudományt a szolgálatunkba állítottuk nem kis mértékben - nyugodtan mondhatjuk, hogy méltóképp adózunk eleinknek az íjászat oltárán.
    Mégha kissé "technokrata" módon is....

    -Román P.-

  • репортеръ