• вентиляции Днепропетровск
  • автономное отопление Днепропетровск
  • монтаж кондиционера Днепропетровск
  • отделочные работы Днепропетровск
  • металлоконструкции Днепропетровск
  • Íjász - blog

    Új év

    Ha lassan is, kicsit „nyögvenyelősen”, de vitathatatlanul elkezdődött az új év.
    Új év, melyben akaratlanul is megfogalmazódik bennünk az, hogy jobbak, többek, sikeresebbek legyünk annál, amik tavaly voltunk.

    Pillanatok

    Vannak az ember életében pillanatok, a szó szoros értelmében vett pillanatok, amikről többet tud beszélni, mint egy-egy hosszabb időszakról.
    Sok esetben ha kérdezünk valakit, hogy milyen volt a heted, csak egy kézlegyintéssel felel, és ugyanakkor, ha egy bizonyos pillanatról faggatjuk, véget nem érő anekdotákba kezd… ismerős jelenség, ugye?

    Lövés a kényelmi tartományban II.

    A lélektani – vagy mentális – kényelmi tartományt úgy is nevezhetnénk, hogy „komfort zóna”.
    A Te tudatalattid csak egy bizonyos pontszám-tartományban engedi meg neked azt, hogy nyugodtan, kényelmesen lőjél. Ha egy olyan pontszámhoz kezdesz közel kerülni, amit még sohasem lőttél meg, akkor a tudatalattid megtesz minden tőle telhetőt azért, hgoy visszatartson abban a pontszám-tartományban, amit általában szoktál lőni.

    Lövés a kényelmi tarományban I.

    Minden íjfeszítő tudja, hogy csak bizonyos, meghatározott ideje van arra, hogy a lövéseit a legmegfelelőbben, a legpontosabban hajtsa végre.
    Mennyi ez az idő? Egyénenként változó...
    A következőkben erről esik szó bővebben.
    Elöljárójában azonban tudni kell, hogy valójában kettő különböző kényelmi zóna van, az egyik a testi, a másik a lelki vagy szellemi kényelmi tartomány.
    A testi kényelmi tartomány az az időmennyiség, amely teljes kihúzásnál egy átlagos személynek rendelkezésre áll ahhoz, hogy a lövést kényelmesen végre tudja hajtani.
    A szellemi kényelmi terület az a pontszám vagy lövési színvonal, amit a Te Éned, vagy tudatalatti akaratod neked megenged, hogy nyugodtan meglőhesd.

    Az íjászat biomechanikája

    Szó volt már ezeken az oldalakon mindarról, ami az íjászat lehető legmegfelelőbb mozgásformájának tulajdoniítottak a szakemberek.
    Most egy olyan komplex mozgásfolyamatot ismertetek, ami már lassan több, mint két évtizede volt publikálva egy osztrák íjász szaklapban - és aminek részletei még mind a mai napig aktuálisnak mondhatók.
    Az íj megfeszítésétől kezdődően az oldáson át a kilőtt nyílvessző utánkövetéséig minden egyes mozdulatot részekre bontva olvashatod a következőkben.

    A tartókar és a vállöv beállítása

    Időről időre fölvetődik a kérdés, valamint ezzel párhuzamban sok jó – és még több rossz – válasz arra vonatkozóan, hogy a tartó kéznek mi a legmegfelelőbb helyzete.
    A következőkben egy már több szakember által elfogadott módszert foglalok össze. (Az információk jobbkezes íjászokra vonatkoznak, balkezeseknél értelemszerűen fordítva értelmezendők.)

    Az íjat – a kihúzáskor és megtartáskor fellépő erő ellenére – akkor lehet könnyen, remegésmentesen tartani, ha ezt az erőt nem izmainkkal tartjuk, hanem csontozatunkra helyezzük át.
    Ennek ismeretében vizsgáljuk meg az íjtartó kar három fontos elemét: kéz, könyök, váll.

    "Mert akarom..."

    "Mert akarom..." Jóllehet, elcsépelt két szó, de nem ismeretlen senki számára. Találkozhatunk vele minden nap, az élet minden területén.
    Sokan hiszik, még többen tudják, hogy az akarat szinte csodákra képes - legyen is szó bármilyen tevékenységről.
    Talán az íjászatban is működik ez?

    Autogén tréning II.

    Mint azt a legutóbbi bejegyzés alkalmával megígértem, konkrét példával is szolgálok majd a mentális edzést illetően. Akkor azzal zártam a bejegyzés sorait, hogy játsszon el mindenki a gondolattal, hogy igenis, lehet fejlődni az elme segítségével.

    Maga az autogén tréning sokrétű alkalmazásban van jelen a mindennapjainkban. Lehet ez csoportfoglalkozás, a manapság oly divatos nagyobb cégek csapatépítő tréningjeinek a része, de lehet ez az önmagunk lelki békéjének, harmóniájának hathatós eszköze – és természetesen lehet ez a sportnak is a szerves része.

    Autogén tréning I.

    A test és elme kapcsolatának megismerése, megértése és alkalmazása nem új keletű dolog. Számos alkalommal és élethelyzetben alkalmazza őket az ember. De magában a sportban viszont meglehetősen rövid múltra tekint vissza.
    Hiába vette észre sok mindenki, hogy ha nagyon akar valamit, azt könnyűszerrel végre is tudja hajtani, magának ennek a ténynek a rendszeres és tudatos alkalmazása viszonylag újdonságnak számít még mind a mai napig.

    Év végén

    "Még kettőt alszunk..." - mondanánk gyerekszájjal, és itt az év vége.
    Ahogy elmúlik az esztendő a naptárban, akarva akaratlanul számba vesszük azt, ami az elmúlt egy évben történt. Szembesítjük magunkat önnön magunkkal, hibáinkkal, eredményeinkel, sok esetben pedig a sikertelenségeinkkel - akár tetszik, akár nem.

  • репортеръ